Intézménymutató:
Brassoi Romai Katolikus Fõgimnazium (kesõvbb: 4-es szamu Magyar Vegyes Liceum)
2004. február 21.
A rendszerváltozás után tizenhárom évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a brassói Római Katolikus Gimnázium épületét, a mostani Áprily Lajos Gimnáziumot vissza lehessen szerezni. Az Áprily Lajos Gimnázium magyar diákjai az intézményben maradtak, a román gyerekek átköltöztek a Iacob Muresianu nevét viselő új iskolaépületbe. Egyelőre közös maradt az udvar, a tornaterem használata, miután felújítják, egyelőre tisztázatlan, mi lesz a folytatás. Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke emlékeztetett: a megyei RMDSZ 2002 januárjában egyezséget kötött a kormánypárttal az Áprily Lajos Középiskola kérdéseinek megoldása ügyében. Ez belekerült azután a 2003-as protokollumba is. Azt, hogy csak a magyarok költözhettek vissza az Áprily Lajos Középiskola épületébe, az RMDSZ a megyei, valamint az országos román vezetéssel kötött egyezmény révén érte el. Farkas Anna főtanfelügyelő-helyettes, oktatási alelnök szerint úgy néz ki, hogy idén mégiscsak sikerült elérni azt, hogy a főépületbe csak az Áprily diákjai költözhetnek be. Petki Pál, az Áprily Lajos Középiskola igazgatója felidézte, már 1989 decemberében megfogalmazták, hogy vissza kell állítani az önálló brassói magyar líceumot. 1990 szeptemberében félmegoldás született: a magyar iskola visszaköltözött az épületbe, de a román iskola nem költözött el az épület egy részéből. Az ügy aztán megrekedt ezen a szinten. Csak egy- két éve indult be újra a teljes megoldás keresése. A következő lépés az, hogy a szabadon maradt B épületet is benépesítse a magyar iskola, elvégezzék a kisebb javítási munkálatokat. A román iskola még csak egy termet szabadított fel, kettőben még ott van a levéltáruk, s ennek elköltöztetésére az igazgatónő haladékot kért. /Tóásó Áron Zoltán: Szemmel is látható eredmények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2007. június 4.
A nagy előd, a Római Katolikus Főgimnázium alapításának 170. évfordulóját ünnepelte az elmúlt hét végén Brassóban az Áprily Lajos Főgimnázium. A Felfalusi Kovács Antal katolikus lelkész, esperes által alapított iskola 1837-ben azzal a céllal kezdte tevékenységét, hogy tanulási és művelődési lehetőséget biztosítva esélyt nyújtson a brassói magyarságnak a fennmaradáshoz a brassói „szász tengerben”. Ma szinte változatlan célt fogalmazhat meg – csak a „tenger” más. A Petki Pál igazgató által vezetett tantestület a teljes oktatási spektrumú intézményben hétszáz barcasági gyerek anyanyelvi tanításáról gondoskodik. A háromnapos iskolaünnep emléktábla-avatástól ünnepi előadásig, véndiák-találkozóig, a névadó Áprily Lajos életművének méltatásáig, iskolatörténeti előadásokig, illetve különböző vetélkedőkig sok mindent kínált. /Csinta Samu: Bástya a Barcaságban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2007. december 6.
Elhunyt Reiff István tanár, népművelő /Brassó, 1926. jan. 22. – Brassó, 2007. dec. 1./ A Bolyai Tudományegyetem francia–magyar szakát 1953-ban végezte el. 1946–1948 között pedagógus volt a brassói Római Katolikus Főgimnáziumban, később tanár a brassói magyar vegyes líceumban. 1951-től igazgatója lett a 2-es számú Általános Iskolának, 1953-ig nemzetiségi tanfelügyelő a brassói tanügyi osztályon. 1953–57 között igazgató a magyar vegyes líceumban. 1958–88 között az Unirea Líceum tanára. Az 50-es évektől a brassói magyar kulturális élet irányítója lett, mint rendező, szövegíró, tánctanár. Színpadi művei: Szeretsz-é, hogy szeresselek (csángó guzsalyos); Édesanyám rózsafája (csángó mátkásodó); Görög Ilona (balladajáték); Fürjecském, fürjecském... (barcasági guzsalyos); Aki szép lányt akar venni (barcasági lakodalmas); Csáki bíró lánya (balladajáték). 1949-ben alakította meg a magyar középiskolában az első népitánc-csoportot, a Búzavirág népi együttes elődjét, majd éveken át a Búzavirág vezetője volt. A néptáncegyüttes a brassói magyarság fontos intézményévé vált, fiatalok százaiban erősítette a magyarságtudatot. Reiff István 1992-ben az RMDSZ Brassó megyei szenátora lett. Alapító tagja az Apáczai Csere János Kulturális Egyesületnek, tagja volt a Romániai Magyar Cserkészek Szövetségének. Brassó díszpolgára volt. /Elhunyt Reiff István. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 6./
2008. március 20.
Az egykori brassói Római Katolikus Főgimnázium neves tanárainak sora megfogyatkozott. A közelmúltban Line Zoltán, Papp József és Reiff István is követték idősebb kollégáikat az örökkévalóságba. Valamennyien hivatásként élték meg tanári mesterségüket. Születésének 100., halálának 10. évfordulóján dr. Fejér Pálra, a Római Katolikus Főgimnázium tanárára emlékezett a hetilap. Dr. Fejér Pál /Brád, 1908. aug. 15. – Brassó, 1998. ápr. 19./ egyetemi tanulmányait a kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetemen kezdte 1928-ban. Fő szaknak a fizika–kémiát, mellékszaknak a matematikát választotta. Tanulmányait Iasiban fejezte be 1935-ben. Ugyanabban az évben letette a záróvizsgát a kolozsvári Egyetemi Pedagógiai Szemináriumban és megszerezte a fizika–kémia fő és matematika mellékszakos tanári oklevelet is. 1948-ban sikeresen letette a vegyészdoktori vizsgát is Kolozsváron. Brassóban a Római Katolikus Főgimnázium tanára lett. Az iskola államosítása után ugyanabban, a 4-es számú Magyar Vegyes Líceumnak átkeresztelt iskolában tanított 1960-ig. Ebben az évben megalakították az 5-ös számú Unirea Líceumot, román és magyar tagozattal. 1960-tól nyugdíjazásáig, 1970-ig, az Unirea Líceum magyar tagozatán tanított. 1946-ban főtanfelügyelő lett, 1947-től a brassói magyar tartományi tanfelügyelőségi főigazgatóvá nevezték ki. A Matematika és Fizika Társaság tagjaként tudománynépszerűsítő írásokat közölt folyóiratokban. /Tartsd meg a jövőnek. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 20./
